Blog

3,6 nem jó, de nem is tragikus

2021-05-20 18:36:19

Csernobil éppen az a baleset volt, ami az atomenergia-ipar ígéretei alapján soha nem történhetett volna meg.

 

Ha azt gondolod, hogy a csernobili katasztrófa lezajlott 1986-ban akkor tévedsz! Még most is, 30 évvel később sem ért véget, és továbbra is emberek millióinak életére van hatással.

És van vele egy kis galiba. Az első, átmeneti, beázott betonszarkofágban négy év alatt duplájára emelkedett a neutronok száma. Ez azt jelenti, hogy valamilyen folyamat zajlik a rendszerben. Sugárveszély nincs, de oda kell figyelni. Cselekvési ütemterv sincs, de hamarosan szükség lehet rá.

 

De inkább nézzük meg a múltat és néhány érdekességet, amit lehet, hogy még nem hallottál!

 

A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben nem történhet baleset. Erre maga a neve a garancia – vélték az egykori szovjet döntéshozók. Ezért a nukleáris reaktor köré nem is került semmiféle védőépület, ami egy esetleges katasztrófa során megakadályozná, hogy a radioaktív hasadási anyagok a levegőbe kerüljenek.

1986. április 26-ra virradó éjjel azonban mégis felrobbant a négyes számú reaktor. Ami ezután következett, az az ENSZ szerint „a legnagyobb környezeti katasztrófa volt az emberiség történetében.”

Az okok: technológiai hibák, konstrukciós hiányosságok, paranoia és emberi mulasztás együttese.

Vlagyimir Scserbina az atomerőmű főmérnök-helyettese szerint a baleset fő oka az azt üzemeltető személyzet felelőtlen magatartása volt.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfokozatú skáláján a hetes szintet kapta, akárcsak 2011-ben Fukusima.

 

A nagy erejű robbanás egy olyan kísérlet közben következett be, amely pont arra irányult, hogy hogyan lehetne még biztonságosabbá tenni az atomerőműveket.

A baleset előtt az operátorok többször is figyelmeztették Anatolij Gyatlov üzemmérnököt a kísérlet veszélyeire. A Szovjetunióban azonban ez nem volt divat. A felettesek nem változtatták meg döntésüket holmi beosztottak aggodalmaskodása miatt.

Manapság az operátorok képzésének fontos része, hogy ne teljesítsék a szerintük kockázatos utasításokat.

 

A széljárás miatt egész Európa szennyeződött.

Még Írországban is hullott radioaktív eső. a legsúlyosabban érintett országok Ukrajna, Belarusz és Oroszország voltak: a csernobili szennyezés 63 százaléka ide jutott el.

A Kárpátoknak hála Magyarország, Szlovákia és Erdély területére jelentősen kisebb mennyiségű sugárszennyezés jutott.

Az üzemi balesetek többsége éjszaka, vagy ünnepek idején történik, amikor a dolgozók fáradtabbak és türelmetlenebbek, hiszen mindenki menne már haza a családjához. A csernobili erőmű balesete is a nagypéntek utáni szombat hajnalán, fél kettőkor történt, húsvét előtt egy nappal. 1986. április 26-án.

 

Az erőművel nem csak elektromos energiát állítottak elő, hanem a hadiiparban használatos tiszta plutóniumot is, elsősorban taktikai atomfegyverek fejlesztéséhez.

 

Az érintett 4-es reaktor épületben csupán két olyan dózismérőt szereltek fel, melyek a nagyobb sugárzást is képesek voltak mérni, azonban az egyikhez vezető utat elzárta a robbanás, a másik pedig elromlott. Ugye ismerős a 3,6 érték?

 

Romániában egyes óvodákban és iskolákban jódtablettákat osztottak ki, ugyanis a nem radioaktív jód - beépülve a pajzsmirigybe - kiszorítja a belélegzett radioaktív jódot.

 

Az osztrák hatóságok a katasztrófáról értesülve megtiltották a magyar termékek (főleg élelmiszerek) kivitelét a határon, mivel azt szennyezettnek vélték a Szovjetunióval való szomszédság miatt.

 

A baleset után Európában drasztikusan nőtt az abortuszok száma, mert a szülők féltek a sugárszennyezés esetleges magzatkárosító hatásaitól.

 

A csernobili tiltott zóna óriási, területe mintegy 4700 km2. Akkora, mint egy átlagos magyarországi megye. A zónába több tízezer évig nem lehet visszaköltözni.

 

 

A robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt.

 

Mivel Pripjatyot a sugárzás miatt elhagyták az emberek, a zónát nemsokára farkasok, lovak, hódok, vaddisznók és más állatok népesítették be.

 

Az ember azt gondolná, hogy a másik három csernobili reaktort azonnal leállították. De ennek pont az ellenkezője történt: újraindították őket, és ezután még 13 évig üzemeltek!

 

Hogy zavartalanul tudják végezni a kísérletet, az operátor a baleset előtt kikapcsolta a reaktor legfontosabb védelmi rendszerét, az úgynevezett üzemzavari védelmet. Rossz ötlet volt. Ezt a vészleállító rendszert a mai atomerőművekben szerencsére már nem lehet kiiktatni.

 

A baleset után két nappal, április 28-án hétfő reggel a svédországi Forsmark reaktor dolgozói munkába menet fennakadtak a sugárzásmérő vizsgálaton. Mivel a dolgozók az erőművön kívülről érkeztek, a svéd hatóságok azonnal nekiláttak a sugárzás forrásának felderítéséhez. Így derült ki, hogy baleset történt. Addigra már a Csernobil melletti Pripyat városát a szovjetek titokban teljesen evakuálták.

 

A bizonyítottan a csernobili balesetben elhunytak száma kevesebb, mint ötven.

 

Nagyjából 630 000 tonnára becsülik az összes radioaktív hulladék mennyiségét csak Csernobil körzetében.

 

Anatolij Gyatlov, a csernobili atomerőmű üzemmérnöke túlélte a balesetet és egy évvel később tíz év börtönre ítélte őt a szovjet bíróság. 1995-ben halt meg szívrohamban.

 

A csernobili erőmű szörnyű balesete után rengeteg intézkedést hoztak a hatóságok és ugrásszerűen javult az erőművek biztonsága. Arra azonban senki sem gondolt, hogy 25 évvel később egy 9-es erősségű földrengés és egy 15 méteres cunami egyszerre csap majd le a következő atomerőműre, Fukushimában.

 

Csernobilról az HBO készített egy sorozatot, ami valósághűen mutatja be az ott történteket. Ha még nem nézted meg hát rajta! Én láttam. Érdemes rászánni azt a pár órát.

 

 

Kapcsolat

Blog

 

 

Blog

Elérhetőségek:

 

 

info@basic-online.hu

www.basic-online.hu

Tel.: +36(1)920 14 33

1225 Budapest, Bányalég utca 36-38.

Előnyeink

 

 

Teljeskörű cégellátás

30 éves szakmai tapasztalat

Rövid szállítási határidő

Alacsony ár

Kiváló minőség