Ahhoz, hogy a hulladékot újból fel tudjuk dolgozni, szelektíven kell gyűjteni. Külön kell válogatni a papírt, műanyagot, üveget és szerves hulladékot.

Elméletben minden ember tesz a környezetért. Egy vizsgálat alapján a megkérdezettek 50% -a mondta magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, a valós arány azonban csak 10-20 % körül mozog. Ez azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk szépíteni a cselekedeteinket. 

És ha még szelektíven is gyűjtünk - ami látszik, hogy sok esetben nincs így - még nem tettünk meg mindent amit megtehetnénk.

Sok országban elég magas szinten űzik a szelektív hulladékgyűjtést. Olyan rendszereket építettek ki, amik számunkra űrtechnológiának tűnnek. És jelenleg el sem tudjuk képzelni , hogy nálunk valaha működni fog ilyen. De nem szabad feladni! Valahol ezek az országok is elkezdték és mertek nagyot álmodni. Mi is el fogunk jutni erre a szintre.

A hulladékot a feliratnak megfelelő tartályba kell helyezni. Egy vákuumos csőrendszeren keresztül a hulladék a megfelelő tartályba kerül akár több kilóméterrel távolabb. A tartályban összetömörítik és mehet a hulladékfeldolgozóba.

A teljes videó az alábbi linken tekinthető meg:

Metro Taifun rendszer

A szelektív gyűjtéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit terjeng. Ezek a tévhitek jelentősen rombolják a begyűjtés minőségét.

1. A hulladékkal a szelektív gyűjtésen kívül nem történhet jobb dolog

Az emberek többsége arra a kérdésre, hogy mit tesz a hulladékcsökkentés érdekében azt a választ adja, hogy szelektíven gyűjti. Hosszú évek erőfeszítése a helyes irányba terelés terén beérni látszik. De sok esetben ez a válasz csak reflex szerű. Nem mély meggyőződés.

Nagyon helyes, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, de a hulladékos hierarchia azt mutatja, hogy az újrafeldolgozás a sorban csak a harmadik helyen van. Az újrahasználat és a megelőzés beelőzi.

Meg kell értenünk, hogy a szelektíven gyűjtött PET-palackok is környezeti terhelést jelentenek. Sokkal jobb választás például a betétdíjas üveg. Sok műanyagot például nem is lehet feldolgozni.

Létezik egy úgynevezett 5R:

Utasítsd vissza (refuse)

Csökkentsd (reduce)

Használd újra (reuse)

Hasznosítsd újra (recycle)

Komposztálj (rot)

Ha ezt a sorrendet nézzük, akkor csak 4. helyen áll a szelektív gyűjtés.

2. Begyűjtésnél összeöntik. Minek szelektíven gyűjteni?

Sokszor halljuk ezt a kijelentést. Régen talán így volt, de ma már nem. Ez a kijelentés csak kifogás.

Elképzelhető, hogy néhány helyen még ma is előfordul, de ahogy korábban már leírtam, az ember a legfontosabb tényező. Attól, hogy az ember nem megfelelően működik, a rendszer még jó.

Sok helyen egy tartályban gyűjtik a papírt, alumíniumot, műanyagot. Ebben az esetben utóválogatás történik.

Az is gyakran előfordul, hogy a megfelelő tájékoztatás hiánya okozza a nem megfelelő működést. Sajnálatos módon a tapasztalat az, hogy nem a hulladékelszállítók, hanem maguk az emberek "öntik össze a szelektívet", amikor olyan dolgot helyeznek bele a gyűjtőedénybe, ami nem oda való (pl. egy zsák kommunikális hulladék).

Szánjunk időt kollégáink oktatására! Sokat javíthatunk a működésen. 

3. A szelektív hulladékgyűjtés mindenhol ugyanúgy működik.

Ez nem igaz. A helyi szolgáltatók döntik el, hogy milyen hulladékot hogyan kell gyűjteni. Ez attól függ, hogy területileg milyen lehetőségek vannak. Van ahol minden hulladékhoz külön gyűjtőtartály tartozik a megfelelő színkóddal ellátva. Van ahol csak egy tartály van, és a lényeg az, hogy a kommunális hulladékkal ne keveredjen. Létezik barna kuka is a szerves hulladéknak. De nem mindenhol.

A legjobb ha érdeklődünk a szolgáltatónknál.

4. Fölösleges és vízpazarló a flakonok mosogatása.

Érdemes egyáltalán kiöblíteni az üres csomagolóanyagot?

Sokan azért nem öblítik ki a palackokat, mert sok vizet kell hozzá használni. Pedig csak öblítésról van szó, nem mosogatásról. Az öblítést végezhetjük használt mosogatóvízzel is.

Ha több liter ivóvizet használunk fel a csomagolás kimosására, akkor természetesen többet ártunk a környezetünknek, mint amennyit használunk. De gondoljunk csak bele! Minden terméknek van vízlábnyoma. Az előállításhoz vízre és egyéb nyersanyagokra van szükség. Mindenképp job, ha elöblítjük, mintha újat kellene gyártani.

Ha a papírt és műanyagot egy tartályban kell gyűjteni akkor nagyon fontos, hogy a papír ne szennyeződjön. A szennyezett papír ugyanis nem újrafeldolgozható. Ügyelni kell rá, hogy a másik hulladék ne szennyezze be a papírt.

5. Szelektív gyűjtés = újrahasznosítás

A szelektív gyűjtés az újrahasznosítás alapfeltétele. De nem minden kerül valóban újrahasznosításra, amit szelektíven gyűjtöttünk. 

Vannak olyan összetett csomagolások (pl. csipszes zacskók), amiknek a feldolgozása annyi energiába kerülne, hogy egyszerűen nem érné meg. 

Nagy gondot okoznak a polisztirol csomagolások (pl. habtálca) is. Ezeket nem dolgozzák fel újra, mégis sok van belőlük, hiszen az előállításuk jelenleg olcsónak minősül, a gyártók előszeretettel választják. Környezetvédelmi adók kivetésével lehetne korlátozni ezek használatát.

Sok esetben lehetséges lenne az újrafeldolgozás, de nincs megfelelő gyűjtési hálózat. A különböző szelektív gyűjtési rendszerek hatékonysága is változó, a legjobbak azok, ahol minél több frakcióra kell a hulladékot válogatni. És el is jutottunk az egyik legfontosabb tényezőig, az emberig. Hiába lehet ugyanis egy anyagot újrafeldolgozni és van rá begyűjtési rendszer, ha nem kerül bele az a hulladék, vagy nem megfelelően kerül bele (pl. papír zsíros lesz), akkor sajnos nem fog visszakerülni a körforgásba.

Több beleszólásunk van a rendszer működésébe, mint azt elsőre gondolnánk.

Az első lépés a termékek vásárlásánál kezdődik, hiszen azok válnak később hulladékká. Keressük tudatosan azokat a csomagolásokat, amelyek újrafeldolgozhatóak, és kerüljük azokat, amelyek nem!